joomla templates
dec.25

Új-Zéland


Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A legközelebbi szárazföld délen az Antarktisz, északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek, és Tonga. Hivatalos nyelve az angol és a maori.
Az országnév eredete: Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

Az országot Hollandia Zeeland tartományáról nevezték el.
Története: Egyike Földünk legkésőbb benépesült szárazföldjeinek. Polinéziaiak vándoroltak be 500 és 1300 között és létrehozták a maori kultúrát.

A kettős szigetet 1642-ben fedezte fel Abel Janszoon Tasman holland hajós. Az országot James Cook 1769-ben brit birtokká nyilvánította. 1832-től Ausztráliából igazgatták. Az európaiak bevándorlása 1839-ben, a Brit Új-Zéland Társaság megalakítása után indult meg. Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt.

Új-Zéland 1907-ben lett önkormányzattal rendelkező domínium. 1931 decemberében vált a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagjává, ezt azonban az ország parlamentje csak 1947-ben ratifikálta. 1945-ben az ENSZ egyik alapító tagja.
Földrajz: Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli szélesség 34° és 47°-a között található.

A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is. A vulkánikus szempontból aktívabb Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu tűzhányó csúcsa (2797 méter).

Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa. A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföld.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Klíma:

Az ország déli részén a kontinentális éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.

Délen a középhőmérséklet télen 15°C, nyáron 25°C. Északon télen 5-10°C, nyáron 30°C.
Növény- és állatvilág: Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.

Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (pl. kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (pl. kivi, takahe, pukeko, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfajta, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.
Gazdaság: Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketekőszén, kőolaj, földgáz). A villamosáram 80%-át vízerőművekben, 7%-át geotermikus erőművekben állítják erő. Az ipar főként a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa). Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet dolgozzák fel. Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az Északi-szigeten citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is.

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD (2002-ben).
  • Munkanélküliség: 5,3% (2002-ben).
  • Munkaerő: 1 920 000 fő. Infláció: 2,7% (2002-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 23%, szolgáltatások 69%.

Lakosság:

Új-Zéland lakossága 2006-ban 4 141 766 fő volt. A népsűrűség 15 fő/km². Több, mint 1 millió ember él Aucklandon és környékén.
Etnikumok: Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők főleg Nyugat-Európából érkeztek. Rajtuk kívül még élnek itt maorik (14,7%), polinézek és ázsiaiak.

Vallás:

A lakosság többsége keresztény. Az ország 24%-a az anglikán egyház, 18%-a a presbiteriánus egyház tagja. A lakosság 15%-a római katolikus. A kisebb egyházak is jelen vannak. Metodisták (5%), baptisták (2%).

Kultúra:

A maori kultúra talán leghitelesebb, belső ábrázolása volt S. Percy Smith, a Polynesian Society (Polinéziai Társaság) akkori elnökének könyve, a Lore of the Whare-wānanga, mely 1913-ban jelent meg New Plymouth-ban, Új-Zélandon.