joomla templates
dec.26

Izrael


Terület: 20 770 km2
Népesség: 4509000 fõ
Népsûrûség: 217
Népcsoportok: zsidó (82%), palesztin (16%), drúz
Közigazgatási beosztás: 6 kerület
Fekvés: Közel-Kelet, a Földközi-tenger határán, Egyiptom és Libanon között fekszik.
Államforma: parlamentáris köztársaság
Hivatalos nyelv: ivrit és arab
Beszélt idegen nyelvek: angol
Nagyobb városok: Jeruzsálem, Tel-Aviv, Haifa, Holon, Petah Tigwa, Betlehem, Rishon LeZiyyon, Netanya, Be'er Sheva', Ramat Gan, Bene Berak
Vallások: zsidó (82%), muszlim (14%), keresztény, drúz
Hivatalos pénz: 1 shekel = 100 új agorot
Idõzóna: GMT+2

Magyar állampolgárok turizmus céljából 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül Izraelben. Az országba történő belépéskor a hatóságok megkövetelik, hogy az útlevél a tervezett izraeli tartózkodási idő leteltétől számítva legalább 6 hónapig érvényes legyen, a turista egyéni utazásnál tartózkodásának teljes idejére a szállásfoglalásról szóló igazolással vagy meghívólevéllel, szervezett utazás esetén az utazási iroda igazolásával, érvényes oda-vissza szóló repülőjeggyel, valamint nem kevesebb, mint napi 100 USD-vel rendelkezzen. Személygépkocsival utazók esetében a nemzetközi biztosítás (zöld kártya) megléte kötelező.

Izrael Államban a terrorakciók veszélye csökkent, de véglegesen nem szűnt meg. Ezek célpontjai elsősorban a nagyvárosok zsúfolt központjai és tömegközlekedési eszközei lehetnek. A szenthelyek többsége látogatható. A Palesztin Nemzeti Hatóság területére az átjutás azonban nehézkes, az ottani biztonsági helyzet kiszámíthatatlan. Betlehem városa jelenleg látogatható.

Ezúton hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az Izraelbe érkező magyar állampolgárok szigorú ellenőrzésre számíthatnak a repülőtéri beléptetés során. A beutazni kívánó turistáknak fel kell készülniük arra, hogy a bevándorlási tisztek hosszabban kihallgatják őket, illetve szigorúan kérik a beutazás feltételeit igazoló dokumentumokat (szállásfoglalás és/vagy meghívólevél, retúr repülőjegy, költőpénz). Ez utóbbiak közül bármelyik hiánya, illetve a beszélgetés nem megfelelő eredménye a visszafordítás veszélyét rejti magában.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az izraeli határrendészeti hatóságok elsődlegesen az illegális munkaerő bevándorlástól tartanak. A nem utazási iroda által szervezett keretben beutazó személyt a fenti feltételek megléte esetén is visszafordíthatják, ha nem bizonyítható egyértelműen a látogatás célja, útiránya. Fokozottan számíthat a visszafordításra, aki korábban illegálisan tartózkodott Izraelben, kiutasították, beléptetését megtagadták, továbbá elutasított izraeli, vagy amerikai vízumkérelme volt. A meghívólevéllel utazók esetében is célszerű, ha meghívott dokumentáltan igazolni tudja a meghívást. Javasolandó, hogy a meghívó ott legyen a repülőtéren, vagy mobil telefonon elérhető legyen.

Felhívjuk az Izraelbe utazók figyelmét, hogy a konzuli segítségnyújtás területén tel-avivi nagykövetségünk lehetőségei korlátozottak. A segítségnyújtás sikerének esélyeit növeli, ha a magyar állampolgárok Izraelbe történt megérkezésüket követően bejelentkeznek a nagykövetségen.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Izrael és Jordánia közötti határátkelőhelyeket az izraeli hatóságok előre nem prognosztizálható módon, bizonytalan időre lezárhatják, ezért nem javasoljuk, hogy az Izraelben szállással rendelkező turisták egynapos út keretében keressék fel a jordániai látnivalókat.

A Külügyminisztérium ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország vízummentességi megállapodásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, ha valaki munkavállalás céljából utazik, illetve tartózkodik a szóban forgó országban.

Magyar állampolgárok munkát Izraelben csak munkavállalási engedély, megfelelő vízum és tartózkodási engedély birtokában végezhetnek. Az engedély nélküli munkavégzésen tetten ért magyar állampolgárt az izraeli hatóságok letartóztatják, a köztörvényes bűnőzökkel szembenihez hasonló eljárásnak vetik alá, majd általában kiutasítják az országból. A kiutasítás hosszabb időre szóló kitiltással is együtt jár. Az illegális munkavállalók számának növekedése miatt az eddigieknél is erélyesebb izraeli fellépésre lehet számítani.

Az illegális munkavállalás, vagy túltartózkodás miatt kiutasított külföldi állampolgárokat nyilvántartásba veszik ugyan, de amennyiben nem meghatározott időre tiltották ki Izraelből őket, akkor az illetőnek módjában áll az országában lévő izraeli nagykövetségen írásban kérvényezni újabb beléptetését. Büntetlenség esetén újabban a meghatározott ideig tartó kitiltástól való eltekintést is jó eséllyel lehet kérvényezni. Aki ugyanis rosszhiszeműen más néven, vagy új, netán hamis útlevéllel próbál bejutni Izraelbe az, többek között, a valóban tartós, vagy akár a végleges kiutasítást kockáztatja.

Amennyiben a magyar állampolgárt a határon valamilyen oknál fogva nem engedik be Izraelbe, a tel-avivi magyar nagykövetség telefonon segítséget nyújthat ennek tisztázásához.


A tel-avivi magyar nagykövetség címe:
Pinkas Street 18. Tel-Aviv 62661 P.O. Box 21095
Telefon: 00-972-3-546-6981/546-6991/546-6985
Fax: 00-972-3-546-7018

 
Felhívjuk az Izraelbe utazó állampolgáraink figyelmét, hogy túltartózkodás esetén az izraeli fél 20 USD/hónap bírság megfizetésére kötelezheti a távozó külföldieket. Amennyiben az izraeli adatbázisban illegálisként szereplő személyek pénzhiányra hivatkozva nem hajlandóak kifizetni a bírságot, a rendőrség a csomagok átkutatását is kezdeményezheti. A Ben Gurion repülőtérről történő elutazáskor fokozott ellenőrzésre lehet számítani. Minden csomagot átvilágítanak és többségüket ki is nyitják. Mivel a repülőtéren az elmúlt időszakban nagy torlódás alakult ki, célszerű a repülőtérre időben, a repülőgép indulása előtt 3 órával megérkezni.


Földrajza:

Északon Libanonnal, keleten Jordániával, délnyugaton Egyiptommal határos. Délen Eilat kikötőjénél az Akabai-öbölnél keskeny kijárata van a Vörös-tengerhez. Az ország túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből – mészkőből és márgából – felépült, törésekkel feldarabolt 800-1000 m magas röghegység. Legmagasabb része északon Galilea (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt bazalttakarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött Jizreel-síkság választja el a Szamaria rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik. Az ország déli részét a Negev félsivatag területén idős gránitból és homokkőből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidéke foglalja el. A völgyekben a krétakori kőzetek alól triászkori gipsz és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai homokkő bukkan elő. A Negev északi peremének kisebb medencéit lösz borítja, máshol kő- és kavicssivatagok, helyenként homoksivatagok alakultak ki. Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a Földközi-tenger homokdűnékkel szegélyezett 10-25 km széles parti síkságára, amelyet csak egy helyen szakít meg a Karmel sasbérce. Keleten a röghegységek éles törésvonal mentén meredeken hanyatlanak az országhatáron húzódó Akabai-öböl felé futó szerkezeti árokba, amelynek tengelyében a Jordán folyik.

 


A Jordán-árok részei:

  • Hula-völgy
  • Gór
  • Holt-tenger vidéke
  • Akaba-völgy

A Holt-tenger partján található „Földünk legmélyebb szárazföldi pontja”. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Az ország déli részén a Negev-sivatag terül el, amely főleg kréta és eocén kori mészkőből és homokkőből áll. Az ország belső területeit kelet felé a Palesztinai rögvidék foglalja el, amely észak-déli irányban három részre tagolható: Galilea, Szamária és Júdea. Izrael fő folyója a Jordán, amely 118 km hosszú, átfolyik a Tiberiás-tavon (másként: Genezáreti tó) és a Holt-tengerbe torkollik. A Golán-fennsík bazaltláva területei körülölelik a Tibérias-tavat.

Éghajlata:

Éghajlata egész évben mérsékelt mediterrán. Télen esik némi eső, de a hosszú meleg évszak tavasszal, áprilisban kezdődik és októberig tart. A tengerparti sáv fagymentes, a középhőmérséklet januárban 12-13 °C, júliusban 25-28 °C. A hegyvidék hűvösebb, a Jordán-árok és a Negev nyara viszont igen forró (júliusi középhőmérséklet 30 °C feletti). Az évi csapadékmennyiség északon – Galileában – 600-800 mm, a Negevben és a Jordán-árok déli felében viszont a 200 mm-t sem éri el.

Története:

A történelmi Izrael: A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a mezopotámiai Háránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Istene mutatott neki a következőképp: „És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. És teszlek téged nagy néppé és megáldalak, s naggyá teszem nevedet; és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” [1]
Ezek a nomád vándorok azonban nem hagytak maguk után vándorlásaikról kézzelfogható nyomot, bár a bibliai elbeszélés szerint jelentős települést hoztak létre a Kánaán hegyeiben, amely összekötő kapocsként, kereskedelmi központként működött a környéken élő népek között.

A korábbi Kánaán földjére a Kr. e. 13. században áramlottak be a héber törzsek. A 12 törzs összevonásával a Kr. e. 11. században alakult ki az egységes zsidó állam. Salamon halála után a Júda törzs vezetésével elégedetlen északi törzsek Jerobeám vezetésével elszakadtak, s így két állam jött létre: északon Izráel (fővárosa: Szamária), délen Júdea (fővárosa: Jeruzsálem). Izráelt Kr. e. 722-ben megsemmisítették az asszírok, Júdea pedig az adófizetőjükké vált. Kr. e. 587-ben a babiloniak foglalták el Júdeát, s lakói nagy részét elhurcolták ("babiloni fogság"). Miután a perzsák legyőzték Babilóniát, visszatelepítették a zsidókat hazájukba, akik főpapjuk vezetésével korlátozott önkormányzatot élveztek. Nagy Sándor birodalmából először a Ptolemaioszok, majd a Szeleukidák szír-görög birodalmához kerültek.

Kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a hellenizmus terjesztésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen Júdás Makkabeus vezetésével felkelés indult (Kr. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. (Innen ered a Chánuká, a fények ünnepe). A Makkabeusok uralma alatt a zsidók független királyságban éltek.
Palesztina: A függetlenségnek a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget: Pompeius i. e. 63-ban elfoglalta Jeruzsálemet. A terület római klienskirályság lett, Kr. u. 6-ban pedig római provincia. A római fennhatóság első száz éve alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett Izrael népe, de a függetlenségi törekvések és a 68-ban kitört zsidó felkelés miatt Nero háborút indított Titus Flavius Vespasianus vezetésével. Bár Nerót közben eltávolították a trónról, a birodalom végül a felkelést leverte és egész Izraelt leromboltatta (70. Áb hó 9-én, innét a zsidó böjtnap, a tisó-beáv), a tartományt pedig végleg beolvasztották a Római Birodalomba. A zsidó népet száműzték a birodalom távoli részeibe, legnagyobb részük Európába és Ázsiába menekült. A menekültek jelentős része asszimilálódott a különböző kultúrákba, de sokan megőrizték a zsidó vallási hagyományokat, felvállalva a gyakori üldöztetéseket és szegregációt az ősi kultúra megőrzésének érdekében.
Cionista mozgalom: Izrael földjén is kisebbségben maradt a zsidóság. Palesztinában, Európában és Oroszországban, több helyütt – egymástól függetlenül – a 19. század végére, a túltengő nacionalizmus és a pogromok hatására kialakult az ún. cionizmus. A mozgalom célja Izrael függetlenségének újbóli kivívása. 1895-ben a budapesti, német ajkú zsidó családból származó Herzl Tivadar megfogalmazta a "Zsidó állam" című tanulmány első vázlatát. Ennek szellemében 1897-ben összehívták az Első Cionista Kongresszust. A helyszín Bázel (Svájc) volt. ”Babilon folyóvizeinél ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. Bázel folyójánál leültünk és elhatároztuk, hogy többé nem sírunk.” (Israel Zangwill angol író)

Kezdetben az asszimilálódott, a neológ és a liberális zsidó közvélemény határozottan elutasította a kongresszus céljait, ugyanakkor először az angol külügyminiszter támogatta (az 1917-ben kiadott Balfour-nyilatkozat arra bátorította a világban szétszóródott zsidóságot, hogy vándoroljanak be az Oszmán birodalom széthullásával brit kézre került Palesztinába).
Alija: A betelepülő zsidóság több hullámban (alija) érkezett a szinte teljesen arabok lakta mai Izrael területére. Az újabb és újabb arab támadásoktól tartva 1921-ben megalakult a Hagana (magyarul Védelem), a bevándorlók alapította fegyveres szervezet, melynek legfőbb feladata a zsidó telepek védelme lett. A Hagana defenzív berendezkedése számos tagjának nem tetszett, így a belső ellentétek eredményeképpen 1931-ben a kilépett tagok megalakították a milicista Irgunt (Hagana Bet). Mind az Irgun, mind az Irgunból kivált még radikálisabb Lehi (későbbi nevén a Stern-csoport) a rendszeres, főleg brit katonák ellen elkövetett merényleteik miatt mind a britek, mind a mérsékeltebb izreali szervezetek (köztük a Hagana is) terroristaszervezetnek tekintette.

A többségi arab lakosság nyomására 1939-ben a brit kormány nyilatkozatban korlátozta a bevándorlási lehetőségeket, a következő öt évre összesen 75 000 ember kaphatott csak letelepedési engedélyt, korlátozták a földvásárlási lehetőségeket, és kilátásba helyezték egy izraeli–arab közös kormányzású független állam létrehozását Brit–Palesztinában 10 éven belül. Ez az intézkedés tovább mélyítette az arab–izraeli konfliktust. A két nép közötti és a britekkel szembeni feszültség csúcspontja az 1946. július 22-én a palesztinai brit főhadiszállás, a King David Hotel ellen elkövetett 91 halálos áldozatot követelő robbantás volt, nagyban hozzájárult az ENSZ 1947-es közgyűlésére kidolgozott és beterjesztett Palesztin rendezési tervhez
. Ez alapján egy arab és egy izraeli állam jött volna létre, míg Jeruzsálem a konfliktusok elkerülése végett ENSZ igazgatás alá került volna. Bár a közgyűlés 33 igen, 13 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadta (köztük a későbbi miniszterelnök David Ben-Gurion is Izrael nevében), azóta sem valósult meg, mivel a nemmel szavazó Arab Liga államai az eredmény ellenére sem voltak hajlandóak elfogadni a döntést. Az 1946 közepétől szinte folyamatos utcai zavargások és erőszakos cselekmények ezután fegyveres összecsapásokba torkoltak. A britek igyekeztek kordában tartani az eszkalálódó eseményeket (mindkét felet próbálták lefegyverezni), de csak részleges sikereket értek el. Az 1947 őszére kidolgozott kiürítési tervekhez tartották magukat, amely szerint 1948. március 15-én kell az utolsó katonának elhagynia az akkor már hivatalos Izrael állam földjét. Még az ezt megelőző nap, a brit katonák többségének hajóra szállásával, május 14-én David Ben-Gurion kikiáltotta a szabad és független Ciont, azaz Izrael államát, amelyet azonnal megtámadtak az őt körülvevő arab államok, kitört az első arab-izraeli háború.

Fontosabb városai:

  •  Jeruzsálem
  • Betlehem
  • Jerikó
  • Tel-Aviv
  • Jaffa
  • Askelón
  • Megiddó
  • Haifa
  • Akkó
  • Názáret
  • Eilat
  • Hebro
  • Ramla

Gazdasága:

Izrael ásványkincsekben szegény ország. Foszfátot, kálisót, kősót és magnézium-bromidot termelnek ki területén. Nagy mennyiségű import nyersanyagra, energiahordozókra szorul.

Legfontosabb iparágai:

fémfeldolgozás, repülőgépgyártás katonai felszerelés gyártás elektronikus berendezés gyártás, textilipar, élelmiszeripar, világhírű a gyémántcsiszolás.

Mezőgazdasága fejlett, a termőföld és az öntözővíz hiánya miatt igen belterjes. A főként kivitelre termesztett jaffa-narancs
, grapefruit, banán, egzotikus déligyümülcsök, primőráruk mellett kiemelhető az iparszerű baromfitenyésztés, illetve a világon a legmagasabb tejhozamot adó tehenészet. A mezőgazdaságban egyre jobban visszaszorulnak a kibucok, noha az állam alapításakor még nagy szerepük volt. Fontos bevételi forrás még a turizmus.

Turizmus, látnivalók: Izrael fő turisztikai látnivalói:

 

  •  Genezáreti-tó
  •  Boldogság hegye
  •  Szent Sír templom
  •  Via Dolorosa (Jeruzsálem)
  •  Jézus szülőhelye (Betlehem)
  •  Templomhegy
  •  Nyugati Fal
  •  Bahai Világközpont
  •  Jad Vasem Múzeum (Jeruzsálem)
  •  Massada
  •  Al-Aksza mecset a Templomhegyen