joomla templates
dec.26

Maldív-szigetek


Terület: 298 km2.
Lakosság: 223 000 fő.
Népsűrűség: 748,0 fő/km2.
Főváros: Male.
Államforma: köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 19 atoll.
Pénznem: 1 rufiyaa = 100 laari.
Hivatalos nyelv: divehi (szingaléz dialektus).
Egyéb beszélt nyelv: arab.
Népek: maláj, szingaléz, arab.
Vallás: mohamedán.

Legnépesebb település:

Male 55 000.Az Indiai-óceánban az Egyenlítõ magasságában 800 km hosszan húzódó koralzátony-füzér 1196 szigetet számlál. A köztársaság alapterülete 90 000 km2, ebbõl a szárazföldé csupán 298 km2. A fehér homokos (finom koralltörmelék) tengerpartot sekély, kristálytiszta vízû lagúna övezi, pompázatos vízivilággal. A víz egész évben 27C körüli, a levegõ hõmérséklete is viszonylag állandó, 30C. Az állandó légmozgás mellett elõfordulhat langyos trópusi esõ, ennek köszönhetõ a szigetekre jellemzõ dús vegetáció. A korallzátonyok közül csupán 200-at népesítenek be az õslakosok. Ezen felül 87 szigeten valóságos "Paradicsom" várja a pihenésre vágyókat és a búvárkodás szerelmeseit. Ezeken a szigeteken az egyedüli építmény maga a szálloda, a hozzá tartozó éttermekkel, bárokkal, sportlétesítményekkel.
A szállodát tulajdonképpen trópusi kerttel övezett bungalók alkotják, melyek a part közelében, pálmafák alatt sorakoznak.
A szigeteket hajójáratok kötik össze; a hajózás központja Male. Nemzetközi repülõtér a Maléhoz közeli Hulule szigeten van. A fontosabb szigetek között rendszeres a hajójárat, de hajót bérelni lehet is. A szigeteken kerékpáron és gyalog közlekednek, Maléban van taxi is. A fõ turistaszezon októbertõl áprilisig tart, amikor kevés a csapadék.

Történelem:

Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett.

1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.
A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.

1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.

1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.

1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.

A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.

A Maldív-szigetek Földünk egyik legkisebb politikai egysége.
Földrajz: A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.
A szigetek kialakulása: A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.

Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ez az ország rendelkezik a legalacsonyabban fekvő legmagasabb ponttal, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.

Éghajlat:

A globális felmelegedés egyik hatása a tengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti. Tuvalu, Carteret-szigetek és a Barbados-szigetek is hasonló problémákkal küzd. A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá. Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugat-monszun, amely májustól októberig tart és az északkelet-monszun, amely novembertől áprilisig tart. A délnyugat-monszun normál esetben júniusban és júliusban szelet és intenzívebb csapadékot hoz.

Növényvilág:

A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.
Állatvilág: Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják. A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a bálna cápa (plankton evő)igen gyakori a szigetek környékén.

Közigazgatás:

A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. Male főváros a kormány irányítása alatt áll.

Gazdaság:

A világ legszegényebb országai közé tartozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.
A bruttó nemzeti össztermék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt. Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát szállítják a szigetre (Indiából). A mezőgazdaság fő terményei a köles, a manióka és az édesburgonya. A kókuszdiót élelmiszerként hasznosítják. A halászat – különösen a tonhal – a gazdaság legfontosabb ága. A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel. A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építőanyaga.
Népesség: A lakosság arab, valamint szingaléz és maláj származású. Az őslakosok közül kb. 100-200 él még. A sziget összes lakója muszlim. Az ország nyelve a szingalézzel (Srí Lanka hivatalos nyelve) rokon divehi nyelv, az írásuk arab eredetű.