joomla templates
dec.28

Ciprus


Időzóna: GMT+2
Főváros: Nicosia
Terület: 9.251 km2
Népesség: 758.363 fő
Népsűrűség: 81 fő/km2
Népcsoportok: görög ciprióta (78%), török ciprióta (18%), egyéb (4%)
Közigazgatási beosztás: 6 kerület
Fekvés: Földközi-tengeri sziget Törökörszágtól délre.
Országhívószám: 357
Autójelzés: CY
Elektromosság: 240 V, 50 Hz
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: görög, török
Beszélt idegen nyelvek: görög, török, angol
Vallások: ortodox keresztény (80%), muszlim (19%)
Hivatalos pénz: 1 ciprusi font = 100 cent
Legfontosabb iparágak: cementgyártás, malomipar, dohányfeldolgozás, tégla- és kerámiagyártás, konzervipar, szeszgyártás
Vasúthálózat hossza: 0
Úthálózat hossza: 13.013 km

Bevezető:

Ciprus 1974-ben két részre szakadt. Azóta az idelátogatóknak választaniuk kell az északon található török rész és a déli görög terület között. Legtöbben a déli köztársaságot választják, s ennek következményeként a szigetnek ez a része tele van szállodákkal és tavernákkal.
Egy kis erőfeszítés árán azért megszabadulhatunk a tömeg nyüzsgésétől és belemerülhetünk a sziget kulturális értékeibe. Találunk vitézvárakat és ókori szőlősöket, festményekkel díszített kolostorokat, amelyek citrusültetvényekre néznek.
Ciprus egy sziget a Földközi-tenger keleti részében, Törökország alatt, Szíriától nyugatra. Az ország valójában két ország; a Török Köztársaság a sziget északi részén (csak Törökország ismeri el) és a délen található Ciprusi Köztársaság. Két nagy hegyvonulat található a szigeten: északon a Kirén-hegység és Troodos Massif a Köztársaság középső részén. Az északi hegység kőzete főként mészkő, a délié vulkáni eredetű. A két hegységet a Mesaoria-síkság választja el.

Környezet, éghajlat:

Ciprus mindig sziget volt, épp ezért nagyon sok növény- és állatfaj a Földön egyedül itt található meg. A part menti síkságok növényzete és állatvilága a turizmus következtében nagyrészt eltűnt. A vadvilág megfigyelésére legalkalmasabb helyek a szigeten a hegyvidékek, valamint az Akamas-félsziget (amely ugyan nem nemzeti park, mégis sikerült megóvni élővilágát). Az északi területek szintén nagyobb számban rendelkeznek őshonos élőlényekkel, mivel itt a turizmus kevésbé jellemző. Figyeljenek nagyon, könnyen láthatnak griffon keselyűt, rókát, gyümölcsevő denevért, tengeri teknőst, vagy akár mufflont is utazásuk során.
Ciprus éghajlata jellemzően mediterrán, forró nyarakkal (ami főként júliusra és augusztusra jellemző). Az év legnagyobb része száraz. Kevés csapadék hullik decemberben, januárban és februárban. Ciprus gyakran szenved szárazságtól.

Történelem:

Ciprus mindig is fontos kereskedelmi pont volt az európai, afrikai és a közel-keleti uralkodó házak között, és így története során valaki mindig meg akarta kaparintani azt. Először a macedónok hódították meg, majd a föníciaiak, az egyiptomiak, az asszírok és a perzsák. Nagy Sándor is elfoglalta, majd Ptolemaiosz foglalta el tőle. Krisztus előtt 68-ban került Róma uralma alá és az relatív békét és biztonságot hozott a 7. évszázadig, amikor a bizánci és iszlám birodalmak három évszázadon át harcoltak érte. 1191-ben Oroszlánszívű Richárd a keresztes háborúk során Ciprust is útba ejtette, de a ciprusiak sok gondot okoztak neki (egyikük megölte a sólymát és ez arra kényszerítette, hogy néhány falut lemészároltasson bosszúból), így eladta a Templomos Lovagoknak. A Templomosok eladták a szigetet Guy de Lusignan számára, akinek örökösei évszázadokon keresztül uralkodtak, elnyomva kultúráját, de gazdasági csodát hozva.

A velenceiek 1489-ben foglalták el, de őket gyorsan kiszorította az Ottomán Birodalom, amely 300 éven át megtartotta Ciprust, mielőtt átadta volna Angliának. 1925-ben Ciprus brit gyarmattá vált, de a ciprusiaknak elegük lett az idegen elnyomókból és elkezdődött a harc az önálló döntés irányában. Ez az önállósodás vezetett napjaink török/görög konfliktusaihoz: miközben a görög ciprióták Görögországgal akartak egyesülést (mely mozgalom enosis néven ismert), a 18%-os török népesség nem kívánta ezt. 1950-re a Ciprusi Ortodox Egyház és a görög ciprióták 96%-a az enosist akarta. Válaszként az angolok új alkotmányt hirdettek ki, amely elfogadta a török népességet, de ellenezte a Ciprusi Szabadságmozgalom nemzeti szervezetét, aki az enosist akarta vagy semmit. Elkezdődött a gerilla háború az angolok ellen.

1960 augusztusában Anglia függetlenséget adott Ciprusnak. Egy görög, Makarios lett az elnök, és egy török, Kükük, az elnökhelyettes. 1964-re Makarios erős kapcsolatokat létesített Görögországgal és fellángoltak a települések közötti ellentétek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete békecsapatokat küldött ki. 1967-ben egy katonai junta vette át a görög kormányzást és az enosis előtérbe került és ezért még a legkeményebb görög támogatók sem akarták az egyesülést egy ilyen elnyomó rezsimmel. Görögország nem adta fel, mert 1974. július 14-én megdöntötték Makarios hatalmát és egy bábelnökkel helyettesítették. A törökök bevonulással válaszoltak és Görögország gyorsan kivonult, de a törökök nem békültek meg, hanem elfoglalták a sziget északi harmadát, arra kényszerítve 18.000 görög cipriótát, hogy elhagyják otthonaikat.

Szórványos béketárgyalásokat tartottak, de Ciprus megosztott maradt. A köztársaság most az Európai Közösség teljes jogú státusáért törekszik (amely Törökországot kényes helyzetbe hozza, mint egy EU tagállam elfoglalóit), mire Törökország azzal válaszolt, hogy kisajátítja az északi részt. Az ENSZ enyhíti jelenlétét Cipruson és növekedtek a határösszetűzések. 1996 augusztusában a görög ciprióták és a törökök összecsaptak, amely a legkomolyabb harcokat eredményezte 1974 óta. A déli rész Franciaország, Oroszország és Csehország segítségével lett felfegyverezve, ezzel szemben az észak török utánpótlást kap. A dél 1998-as szándéka, hogy orosz rakétákat telepít egy nem régen megnyitott légi bázison Paphosban, tovább súlyosbítja a két fél közötti kapcsolatokat.

Látnivalók:

Nicosia


Lefkosia (Nicosia): Ciprus fővárosa. A sziget középső részén található, s a két országot elválasztó zöld vonal épp áthalad rajta. A város meglátogatása segíthet, hogy megértsük a problémákat, amelyekkel Ciprus küzd. Az óváros, amelyet XVI. századi velencei fal veszi körül, Lefkosia legérdekesebb része.

Leventis múzeum


Déli rész: A Leventis városi múzeum a város fejlődését mutatja be. Innen keletre található a Dragoman Hadjigeorgakis, ami kulturális múzeum. Fantasztikus vallási ikongyüjteményt csodálhatunk meg a Bizánci Múzeumban, amely a Püspöki Palotában található. A város főkapuja a Famagusta Kapu a keleti oldalon.

Atatürk tér


Északi rész: Az északi rész központja az Atatürk tér. Innen vezet a főutca a még mindig jó állapotban lévó Girne Kapuhoz, amely mellett találhatjuk meg a Török Múzeumot. Érdemes megtekinteni a Selimiye Mecsetet, amelyet a XIII. században emeltek, s a gótika egyik legszebb példája az országban. Büyük Hamam a város legnagyobb török fürdője.

Paphos


Paphos: Itt található Saránda Colónes, a XIII. századi épület, amelyet egy földrengés pusztított el. A királyok sírja 2km-re van Kato Paphos-tól. Paphos leghíresebb nevezetességei a mozaikok, amelyeket eredetileg a III. században helyeztettek padlóra római nemesek. Az elsőt 1962-ben fedezték fel. A mozaikokat Dionüsszosz nevéhez kapcsolják.

Troodos Massi


Troodos Massi: A Troodos terület hegységei felejthetetlen élményt nyújtanak. Népszerű hely a sízők, hegymászók körében, de XV. századbeli festményekkel díszített kolostorainak köszönhetően a kultúra iránt érdeklődők körében is. A Kykkos-kolostor a legismertebb. A XII. században épült, nemrég újították fel. Otthont ad egy vallási ikonokat bemutató múzeumnak. Asinou valószínűleg a környék legszebb kolostora, csak kissé nehéz megközelíteni.

Pláres


Pláres a legfontosabb üdülőhely a Troodosban, rengeteg szálláslehetőséggel. Pedhoulas ad otthont az Arkangyal Templomnak. Soléa-t festői kis falvak jellemzik, valamint ideális hely kerékpározáshoz.

Gazimagusa


Famagusta (Gazimagusa): Shakespeare Otelló-jának helyszíne. A hanyatló óvárost velencei fal veszi körül. Itt található a Szt. Miklós Katedrális. Az Otelló Vár: a legenda szerint Christophore Moro (506-508-ig Ciprus kormányzója) itt ölte meg feleségét, Desdemonát.

Girne


Kyrenia (Girne): Az északi part középső részén található, a sziget legkellemesebb tengerparti üdülőhelye. Ha szórakozásához nem elegendő a mediterrán hangulat és a rengeteg szabadtéri kávézó, látogasson el A Kyrenia Várba. Eredetileg a római korban épült, de mai alakját velencei stílusban építették. Találhatnak itt egy bizánci kápolnát és egy hajóroncsokat bemutató múzeumot.

Gasztronómia:

Mint minden, a jellemző ételek is különböznek északon és délen. Míg északon főként török ételekkel találkozunk, délen inkább görögökkel. De akármerre is menjünk, kleftikót vagy más néven küp kebabot Ciprus bármely részén ehetünk (zöldségekkel együtt a szabadban sütik meg a bárány- vagy kecskehúst). Ciprus gyümölcseiről is híres.

Ünnepek, rendezvények:

A Köztársaságnak alapvetően ugyanazok az ünnepei, mint Görögországnak. A Húsvét a görög ortodox egyház híveinek sokkal fontosabb, mint a Karácsony. Nekik a Húsvét az év legnagyobb ünnepe. Ciprus függetlenségét október 1-én ünnepli.

Észak a muzulmán ünnepeket tartja szem előtt. Így ünneplik a Ramadan-t, amely egy teljes hónapig tart és hatalmas ünnepléssel ér véget, amit Eid al-Fitr-nek neveznek. Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság kikiáltását november 15-én ünneplik.

Magyarország helyi képviselete:

Ciprus Nagykövetség
Cím: Magnesias str.3. Strovolos Nicosia
Előhívó: (357)
Telefon: 22-518-880
Ügyelet: 99-486-468
Fax: 22-516-914
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség
Cím: 1051 Budapest, Dorottya u.3.III.2-3.
Telefon: 266-1330, 266-6045
Fax: 266-0538