joomla templates
dec.28

Görögország


Vízum és útlevél:

A beutazáshoz lehetőleg a hazaérkezéstől számított 3 hónapig még érvényes útlevélre vagy új típusú személyigazolványra van szükség. Autóbusszal utazó vendégeinknek útlevél kötelező, mivel az út Szerbián és Bulgárián keresztül vezet. Ha elvész vagy ellopják az útlevelüket, a legközelebbi magyar konzulátuson vagy nagykövetségen kérhetnek újat. Az a személy, akit esetlegesen bármely határon útlevelének érvénytelensége, vízumhiány vagy EU országokból való kitiltás miatt a határőrizeti szervek az utazásból kizárják, a buszról csomagjaival együtt köteles leszállni, hazautazásáról saját magának gondoskodni. Magyar állampolgároknak vízumra nincs szükségük. Külföldi állampolgároknak a szükséges vízumokat egyénileg kell beszerezniük. (információt a Görög Nagykövetség ad) és a különböző határátlépést megszigorító intézkedések miatt csak saját felelősségükre vehetnek részt autóbuszos utazásainkon.

Néhány szó Görögországról:

Görögország területe kb. 130 000 km2, szárazföldi része a Balkán-félsziget déli nyúlványát foglalja el, tájképe igen változatos és sokszínű. Területének nagy részét hegyek borítják, amelyből a legmagasabb a 2917 m magas Olimposz, az ókori görög istenek mitikus lakóhelye. Görögország szárazföldi részén bőven akad látnivaló, melyek közül a csodálatosan zöld Chalkidiki-félsziget, a Peloponnészoszi-félsziget és a főváros Athén emelkedik ki történelmi emlékeivel, gazdag múzeumi gyűjteményével, ásatásaival. Földrajzilag a görög szigetek az ország területének 1/5-ét foglalják el, kb. 25 000 km2-rel. A mintegy 15 021 km hosszú görög tengerpartból 11 000 km veszi körül a több mint 2000 nagyobbrészt lakatlan szigetet.

Helyi szokások:

A görögök kényelmes emberek, nem szeretik, ha siettetik őket, ezt udvariatlanságnak tartják. Figyeljünk a mértéktartó öltözködésre, ha nyilvános helyre megyünk. Fürdőruhában vagy meztelen felsőtesttel ne üljünk be étterembe (kivételt képeznek a szállodák saját, szabadtéri éttermei, snack-bárjai). A legtöbb üdülőhelyen nagyon komolyan veszik a szieszta idejét (minden nap 14-17 óráig), amikor a helyiek lepihennek, az üzletek zárva tartanak. Ne zavarjuk hangoskodással ezt az időszakot, inkább kövessük példájukat. A görögök udvariasak és rendkívül segítőkészek, ha észreveszik, hogy mi is azok vagyunk. Néhány esetlenül kimondott görög szó is csodákat tud tenni, ha segítségre van szükségünk, a helyiek az ilyen megnyilvánulásokat kifejezetten megtisztelésnek veszik.

Illemhelyek:

Görögországban a nyilvános illemhelyek nem jellemzőek, érdemes e célból a tavernákat felkeresni, bár előfordulhat, hogyha nem rendelünk semmit, fizetnünk kell használatáért. Fontos tudni, hogy a görög szennyvízelvezető csatornák az elmúlt 2000 évben semmit sem változtak. Keskeny, szabványon kívüli mértékük miatt könnyen eldugulhatnak a WC-papírtól. Ezt elkerülendő, a görögországi szálláshelyeken, apartmanokban és szállodákban (ide tartoznak a legszínvonalasabb és legdrágább szállodák is) a WC-papírt külön szemétgyűjtőbe kell dobnunk.

Közlekedési szabályok:

Görögországban a nemzetközi közlekedési előírások érvényesek. A biztonsági öv használata menet közben kötelező. A személygépkocsikra vonatkozó sebességkorlátozások megegyeznek az itthoni szabályokkal. Fontos megemlíteni, hogy a görögök a déli emberektől megszokott temperamentummal vezetnek, sokkal agresszívabbak, mint általában a magyar vezetők, de az is igaz, hogy ez a stílus az esetek többségében nagyobb biztonságérzettel és rutinnal párosul. A nagyobb városokban, mindenekelőtt Athén belvárosában állandó csúcsforgalomra számítsanak. A további káosz elkerülése végett a tilosban parkoló gépkocsikat vagy azonnal elszállítják, vagy a büntetés kifizetéséig a rendszámtáblát leszerelik. Figyelem! A külföldiekkel sem tesznek kivételt! Ha bármiféle probléma lenne a kocsival, a görög autósok rendkívül segítőkészek. A görög autóklub rövidítése: ELPA, és sárga segélykocsikkal dolgozik.

Veszélyek:

Óvakodjunk az azonnali és hosszantartó napozástól! Az első napokban csak rövid ideig legyünk a napon, a napsugárzás erőssége az állandó szél miatt felmérhetetlen. Az étkezési szokások hirtelen megváltozása heveny gyomorfájáshoz, gyomorrontáshoz vezethet, mely korlátozott mennyiségű ételek fogyasztásával elkerülhető. A nyaralók életét sokszor megkeserítik a szúnyogok, ezért szúnyogriasztó beszerzése indokolt. Tengeri fürdőzésnél vigyázzunk a tengeri sünökre és medúzákra. A tengeri sün kedveli a sziklák bemélyedéseit, búvóhelyeit, az úszáshoz ajánlatos strandcipő viselése. Ha mégis ráléptünk egy ilyen állatkára, a talpunkba fúródott tüskéket minél hamarabb el kell távolítani. A medúza ritkább, csípése néhány esetben mérges váladékot tartalmaz, ezért érdemes orvost felkeresni.

Elő- és utószezon:

Mindegyik szezonnak vannak előnyei és hátrányai. Az elő- és utószezonban nyugodtabb a strandolás, kellemes az időjárás (nincs kánikula), olcsóbb árak és szolgáltatások várják utasainkat, s nincs zsúfoltság. Viszont kevesebb üzlet és szórakozóhely van nyitva és korlátozottabbak a sportolási lehetőségek is. Kérjük vegyék ezt figyelembe az utazási időpont kiválasztásánál!

Pénzeszközök:

Görögország pénzneme az EURO. Pénzt váltani Görögországban a bankban és általában a helyi partnerirodánál, szállodákban és egyéb pénzváltó helyeken is lehet, ahol szinte mindenhol számolnak kezelési költséget.
1 Euro kb. 270 Forint (árfolyamtól függ).

Időeltolódás:

Az időeltolódás +1 óra.
Pl. Ha Magyarországon 12 óra van, akkor Görögországban 13 óra.

Ne felejtse otthon:

  • Útlevél vagy új típusú személyigazolvány repülős útnál, valuta és biztosítás
  • Részvételi jegy vagy voucher
  • Nemzetközi jogosítvány autóbérléshez (bár sok helyen elfogadják a magyart is)
  • Fényképezőgép és film
  • Napozótej (Görögországban meglehetősen drága)
  • Gyógyszerek (főleg a rendszeresen szedettek!)
  • Ébresztőóra (fakultatív programokhoz)
  • Szúnyogriasztó és más rovarirtó szerek
  • Napszemüveg, szalmakalap, esetleg napernyő
  • Kényelmes, erős talpú cipő a kirándulásokhoz

Fekvése, határai:

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkíra / Kerkyra[1]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4 000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.
Földrajz: Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté. Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

Tengerei:

Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a Jón szigetek: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz. Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek: Szporádok: Alonniszosz, Szkiathosz, Szkopalesz, Szkírosz Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamisz, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Kiosz, Szamosz. Szaróni szigetek: Ejina, Idra, Pórosz, Szpetszész. Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz, Thira (=Santorini) Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz, Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo Kréta

Hegyláncai:

kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, 1500–2000 m magas, kopár, karsztos. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll: Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő. Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a Attika félszigete. 2.000 m – nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz. Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence. Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz:

Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Piniosz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon.
Tavai: Legnagyobbak a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat:

A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.
Növény- és állatvilág: Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.

Történelem:

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936
-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.
Alkotmány, államforma: Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.
Népesség: Lakosság: 10 645 000 fő.
Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)

Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2.
Népességnövekedési ráta: -0,2% tehát csökken.
Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandóság: 6,2‰.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás:

A görög indoeurópai nép, már időszámításunk előtta 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség. Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%. Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv. Vallás: görög-ortodox 98%. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

Gazdaság:

Az Európai Unió legfejletlenebb "régi" tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság: A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.
Ipar: Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit. A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.
Kereskedelem: Idegenforgalom: Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Külkereskedelem:

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom,füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
Kultúra: A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember:

A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz amit nem másoltak elveszett.
Gasztronómia: Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[1]), mely pitába-lángosba töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka,a pasticio, a szuvlaki,a bifteki, a szudzukaki,a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[1]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-juh-éstehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske sonka gyakran kerül az asztalra.

Bár legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina, illetve a telt vörös mavrodaphe. Emellett világhírre tett szert a magas alkoholtartalmú ánizspálinka, az úzo (ούζο: úzo / ouzo[1]), a konyakszerű metaxa, valamint a cippuró (ánizsízű törkölypálinka).
Sport: Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben. Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul. Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat. Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.