joomla templates
febr.01

Magyarország


Terület: 93 030 négyzetkilométer
Az államhatár teljes hossza: 2246 km
Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia és Montenegró, Horvátország, Szlovénia
Időzóna: Közép-európai idő (GMT + 1 óra)
Államforma: köztársaság
Hivatalos pénznem: forint (HUF)
Hivatalos nyelv: magyar
Népesség 2004. január 1-jén: 10 117 000 fő
Közigazgatási beosztás: 19 megye és a főváros
Főváros: Budapest

A legnagyobb városok és lakosságuk:

Budapest (1 775 203), Debrecen (211 038), Miskolc (184 129), Szeged (168 276), Pécs (162 502), Győr (129 415)
Városi lakosság: 64,6 százalék

Főbb nemzeti és etnikai csoportok:

Magyar, horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén

Főbb vallások:

Római katolikus, protestáns (református és evangélikus), görög katolikus, zsidó, ortodox
 

Éghajlat:

Kontinentális. Budapesti hőmérsékleti adatok - átlaghőmérséklet 11 °C, hőmérsékleti maximum 37,3 °C, hőmérsékleti minimum -12,5 °C

Főbb folyók:

Duna (magyarországi hossza: 417 km), Tisza (magyarországi hossza 596 km), és a kisebbek, nyugatról keletre haladva: Lajta, Rábca, Rába, Zala, Dráva, Ipoly, Zagyva, Sajó, Hernád, Bodrog, Szamos, Hármas-Körös, Maros

Legnagyobb tavak:

Balaton (596 négyzetkilométer), Velencei-tó (26 négyzetkilométer), Fertő-tó (déli rész, 75 négyzetkilométer)
 

Egyedi értékek, különlegességek

  • A Balaton Közép-Európa legnagyobb álló vize, felülete kb. 600 négyzetkilométer.
  • A Magyarország és Ausztria határán lévő Fertő tó (Neusiedler See) legnagyobb sóstó Európában, ugyanakkor az eurázsiai sztyeppetavak legnyugatibb képviselője. Felülete kb. 300 négyzetkilométer, de csak a negyede esik Magyarország területére.
  • A világ második legnagyobb melegvizű tava a Hévízi-tó. A 47 500 négyzetméter területű, gyógyhatású tó a kráternél 36 méter mély.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája.
  • Európa egyetlen barlangfürdője Magyarországon, Miskolctapolcán működik.
  • Európa legnagyobb túzokállománya Magyarországon, a Békés megyei Dévaványán található.
  • Az 1896. május 2-án megnyitott budapesti Kisföldalatti volt a kontinens első elektromos üzemű föld alatti vasútja. A mai Vörösmarty tértől a Városligetig teljes vonalhossza 3688 méter volt.
  • Magyarország legmagasabb pontja az Északi-középhegységben található Mátra hegycsúcsa, a 1014 méter magas Kékes.
  • Magyarország legmélyebben fekvő pontja Szegedtől délre, Tiszasziget közelében található. A tengerszint fölötti 75,8 m-t bronzjelvényes tölgyfaoszlop jelöli.
  • A 290 m-es nyílásával 1926-ig a világ legnagyobb lánchídja volt az 1903. október 10-én felavatott budapesti Erzsébet híd. (Kábelhíd ugyan volt nagyobb, de láncokon függő nem.) A hidat 1945. január 18-án felrobbantották a visszavonuló német csapatok. A kábelhídként újjáépített Erzsébet hidat 1964-ben adták át a forgalomnak.

Balaton:


A Balaton és környéke Magyarország legnépszerűbb üdülőhelye, amely százezerszámra vonzza a hazai és külföldi turistákat, idegenforgalmi szolgáltatásaival pedig mindinkább igyekszik megfelelni az európai normáknak. Vízparti kikapcsolódás, történelmi emlékek, különleges természeti értékek, remek kirándulási lehetőségek - mindezt együtt kínálja a látogatónak a "magyar tenger". A Balaton vízfelülete ma 590 km2, keletkezése és fejlődése idején persze sokkal nagyobb területek tartoztak a tóhoz. Képzeljünk el egy, a Balaton hossztengelyében húzódó vonalat, amely a Dunántúli-középhegység déli előterében egészen a Dunáig nyúlik, délnyugaton pedig megközelíti a Drávát. A Föld kőzetburkában található kisebb kőzetlemezek elmozdulásának eredményeképpen létrejött Balaton-vonal mentén süllyedékek alakultak ki, közülük legnagyobb a Balaton medencéje.

A szakaszos süllyedési folyamat 30-35 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg. Ahogy a négy nagyobb medence (keszthelyi, szigligeti, szemesi és siófoki) egyre jobban mélyült, az alacsonyabb területeket ellepte a víz. Mivel a tónak állandó, természetes kifolyója nem volt, vízszintje erősen ingadozott. A víz magasságát ma már a Sió-zsilippel szabályozzák. Belegondolni is rossz, hogy a XIX. században a tavat ki akarták szárítani!

Szerencsére a tervet elvetették, de az 1863-ban épített első zsilippel a tó vízszintjét 3 méterrel csökkentették. A nagymértékű szintsüllyesztés végleg megpecsételte a déli öblözetek (Kis-Balaton, Nagy-berek) sorsát. Ma már a Balatontól teljesen lefűződött a legnyugatibb mélyedés, a Kis-Balaton, melynek vízszintje még a XIX. században is olyan magas volt, hogy a vörsi partoknál termetes hajók köthettek ki.

Budapest és környéke:


"Az ország szíve" mind földrajzi, mind történelmi és közigazgatási értelemben, egykor és ma is központi szerepű és helyzetű - a régióhatárok között magában foglalja a fővárost, Pest megye egészét, Komárom-Esztergom megye dunakanyari részét, valamint Nógrád megye börzsönyi körzeteit.

 A tájat - a földtörténeti korok kőzeteket alakító és mozgató erőin túl - két "természeti" tényező formálta mai képére: a víz és az ember. A víz elsősorban a Duna. De a táj formálásába "beleszóltak-szólnak" a hegyvidék többnyire békésen csordogáló, egyszer-egyszer sziklákat görgető, fákat tördelő, szurdokokat mélyítő, megvadult elemmé váló patakjai is. Az e tájon feltehetően már a történelem előtti időkben megjelenő ember pedig irtott és ültetett, gátat emelt és rombolt - és épített, épített, épített... Utakat végig a hegyek aljában, várakat a dombokon és hegycsúcsokon. És falvakat, majd városokat a környéket betelepítő magyaroknak, rácoknak, tótoknak, sváboknak. Házat az "Istennek" - kis, csendes templomokat, zsolozsmától visszhangzó kolostorokat, országot uraló, méltóságteljes székesegyházat.

Aki ebben a régióban jár, a természeti és történelmi-kultúrtörténeti értékek kimeríthetetlen tárházából válogathat. Kirándulhat a síkságon, lankás vidékeken és hegyek között; pihenhet, horgászhat, csónakázhat a Duna vizén; meglátogathatja a magyar, sőt, a honfoglalás előtti történelem megannyi emlékhelyét; s gazdag múzeumok falai között lehet részese a múltat idéző tárgyak vagy műalkotások nyújtotta páratlan élményeknek.

Szembeszökő a táj változatossága. A Börzsöny, a Cserhát déli nyúlványa, a Gödöllői-dombság, a Tápió-vidék, a Duna-Tisza közi síkságnak idáig felnyúló területe, a Pesti-síkság, a Csepel-sziget, a Zsámbéki-medence, a Budai- és a Visegrádi-hegység, a Pilis, a festői Dunakanyar szinte összesűríti, ötvözi mindazt, ami az egész ország természeti képét oly változatossá teszi.

Dél-Alföld:


A dél-alföldi táj, bár nem csupán a Tisza építette, a Tisza tája. A folyó nem választóvonal, hanem összekötő kapocs. "Alföldi táj, vulkáni szörnyű róna, alvadt aranyba fürdő búzatenger" - Kosztolányi ezt éppúgy írhatta a Bácskáról, mint a Viharsarokról. A régió azonban nem csupán a költészet eszközeivel fogalmazható meg, hanem számokkal is. Három nagyobb közigazgatási területe, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye negyvenkét városában és 211 községében, az ország területének egyötödén 1 millió 365 ezer ember keresi boldogulását.

Akik a történelmi korok nyomát keresik, hétezer évre visszamenőleg találnak termelési, kultikus és művészeti emlékeket. Noha az évezredek pusztításai keveset hagytak meg belőlük épen, a leletanyag tárgyi kincsei épp ezért a múzeumi kiállítások értéknövelői. Az utolsó ezer év emlékeiből a legtöbb alig két-háromszáz éves - a százötven éves török megszállás pusztításai miatt. Csak néhány szép román kori vagy gótikus emlék maradt fenn Kiszomboron, Óföldeákon és Szegeden. De körülépítve, átalakítva, torzóként vagy romkertbe foglalva sok emlék szolgál történelmi keretül. A barokk kor főként a templomokkal jelzi a török kiűzése utáni lélek- és falépítő munkát. Melléjük sorakozik fel néhány igényes barokk, neoreneszánsz és eklektikus főpapi, főúri kastély, pl. Kalocsán és Szabadkígyóson.

A klasszicizmus itt egyetlen megyeházával, a makóival emelkedik nemzeti építőművészetünk csúcsainak közelébe, bár Baján vagy Szegeden szép polgárházak is jelzik a táj lakóinak igényességét. A polgárosodás igazi virágkora azonban a XIX-XX. sz. fordulója volt, ezért eklektikusak régebbi városaink központjai. A XX. sz. végének új polgárosodása pedig most alakítja közösségi épületeinek arculatát a frissen szerveződött mezővárosokban.

A természet sokszínűsége bőkezűen kárpótol mindenért, ha hiányérzetünk támadna az építészeti értékek szűkössége miatt. A régió három nemzeti parkja (a Duna-Dráva, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park) szigorúan védett, és szabadon vagy vezetővel látogatható értékeket vigyáz. Környezetükben vendégszerető falvak várnak hosszabb vendégeskedésre, lovastanyák a tág térségekben vágtázni vágyókra, kisvendéglők a helyi ízeket kóstolókra.

A sokarcú Dél-Alföldön "a nap is termálvízben fürdik" - mondják ismerői. "A Dél-Alföld termálvölgy" - jelentik ki mások. Kétségtelen, hogy Magyarországon itt a legmagasabb, kétezer feletti évente a napsütéses órák száma, és harminc percen belül a térség bármely pontjáról gépkocsival elérhető valamelyik termálfürdő.

Tavasztól őszig a Dél-Alföldön biztosan talál szórakoztató programot, tartalmas időtöltést a vendég. Olyan híreseket, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Gyulai Várjátékok, az ópusztaszeri Hunniális és a Szent István-nap, vagy a kecskeméti Hírös Napok. És olyan egyszerűeket, mint a falusi búcsúk, vagy a szomszédba látogató gyermek néptáncosok bemutatkozója. Békéscsabán, Kecskeméten, Szegeden az állandó színházak, a zenei rendezvények a téli hónapokban is szép élményeket kínálnak a múzeumi szemlélődéssel, termálfürdőzéssel töltött napok végén. A békési tájon előbb az országhatár, majd a Körösök mentén szerzünk újabb és újabb ismereteket, s végül a Dél-Alföld közép-tiszai tájain és kiskunsági pusztáin túrázunk együtt olvasóinkkal.

Dél-Dunántúl:


A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon váltakozva járhatunk be asztallap simaságú síkságot, hullámos felszínű dombságot és a gyalogló embert meglihegtető hegységet is. Legnagyobb részében azonban "ezernyi völggyel tagolt dombság" ez a régió. Éghajlata már nem olyan csapadékos, mint a nyugat-magyarországi peremvidéké, de nedvesebb az Alföldénél - annak hőmérsékleti szélsőségei nélkül.

Mediterrán vidék ez: ahogy haladunk a Balatontól a Dráva irányába, egyre enyhébbek a telek, és hamarabb köszönt be a tavasz. Az éghajlat délies jellege még jobban felerősödik a hegységek déli oldalain, különösen a Mecsekben és a Villányi-hegységben.

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, néprajzi, szellemei hagyományokban is gazdag. Pécs püspöke volt Janus Pannonius, aki Mátyás diplomatájaként működött a XV. század második felében, s aki hazánk első, külföldön is elismert költőjeként elhozta erre a vidékre a reneszánsz kultúrát, a humanizmus eszméit. Számos emlékét találjuk itt a 150 éves török uralomnak: emlékhely Mohácson, a hősi helytállás színhelye Szigetváron, és a török építészet jellegzetes műve Pécs főterén - hogy csak néhányat említsünk a mindannyiunk által számon tartott nevezetességek közül.

A XVIII. században máig ható változások történtek a régió lakosságának összetételében. A korábban lakatlanná vált területekre a Balkán-félszigetről vándorolt 1690-ben mintegy 40 ezer szerb család. A Duna mentén szerb kolóniák alakultak, görögkeleti templomok épültek (Mohács, Grábóc, Dunaföldvár).

Majd a Habsburg-uralom törekvéseinek megfelelően a Dunán hajóztak le több hullámban német eredetű telepes-közösségek, s alakult ki a régió keleti felében az ún. Schwäbische Türkei. Színtiszta magyar lakosság néhány kistérségben maradt csupán: a Sárköz, az Ormánság és Somogy nehezebben megközelíthető részein. A nemzetiségi sokszínűség ma is jelen van a népi-népművészeti hagyományokban.

Festőket és költőket egyaránt magával ragadott a századok során e táj szépsége, hangulata. Érdemes a nyomukban járni, felfedezni "Somogyországot", bebarangolni Tolnát és Baranyát, sétálni Pécs főterén, megmártózni Harkány gyógyvizében, kortyolni egyet a finom villányi borból...

Észak-Alföld:


Az Alföld három északi, közigazgatási értelemben elkülönülő, jellegét tekintve azonban egymástól nem idegen nagy területe - Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - alkotja ezt a régiót.

Határvonalat tehát nem érdemes húzni a megyék széle mentén. Már csak azért sem, mert a régióba nem tartoznak bele sem a Tisza-tó menti, sem az onnan kisebb-nagyobb távolságra lévő (ún. háttér-)települések - noha földrajzi értelemben természetesen az Alföld északi sávjában helyezkednek el.

Hat-tízmillió évvel ezelőtt a Kárpát-medencét még tenger borította. Ennek az idők folyamán tóvá édesedő Pannon-beltengernek a vize hullámzott azon a tájon is, ahol ma az Alföld terül el. A betorkolló folyók az édesvíz mellett nagy mennyiségű hordalékot is szállítottak a sekély beltóba. Az - saját üledékeinek felhalmozásával kiegészülve - néhány millió év alatt gyakorlatilag teljesen feltöltődött.

Nyugatról keletre haladva egymást követik azok a kisebb tájegységek, amelyek bár kivétel nélkül magukon viselik alföldi jellegüket, mégis találunk mindenütt sajátos, másutt fel nem fedezhető jegyeket is. A Jászság és a Tiszazug, a Nagykunság, a Hortobágy, a Hajdúság és a Berettyó-vidék, a Nyírség, a Szatmári- és a Beregi-síkság, valamint a Rétköz és a Nyíri-Mezőség alkotja azt az együttest, amely egyaránt széles skáláját kínálja a természeti értékeknek és az egyes vidékeken fellelhető népi hagyományoknak is.

A három megyeszékhely közül Debrecen, a "kálvinista Róma" vonzza a legtöbb utazót, de Szolnok és Nyíregyháza is számos látnivalót kínál. Termálfürdők várják itt a gyógyulni vágyókat - a leghíresebb hajdúszoboszlói csak egy a sorban! -, és a Hortobágy nemzeti parkként és a Világörökség részeként kínál páratlan látnivalókat.

Észak-Magyarország:


Az Alföld és az északi országhatár között húzódó, keletről a Tisza, nyugatról a Duna által határolt észak-magyarországi régióban kedvükre való túracélok sokaságát találhatják a természet szépségeihez vonzódók csakúgy, mint a történelmi emlékek iránt érdeklődők.

Kielégíthetik kíváncsiságukat a műemlékek látogatói és a folklór szerelmesei. Várja ez a vidék a csendes, nyugodt környezetben pihenni vágyókat, a vadászokat és horgászokat, a különleges borok szerelmeseit és a vízi-, vagy éppen a téli sportoknak hódolókat is. Tehát aligha akad utazó, aki ne találna itt számára megfelelő programot akár egy-két napos kiránduláshoz, akár hosszabb túrához, vagy többhetes kikapcsolódáshoz.

A tájat az Északi-középhegység vonulata határozza meg: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység. Hozzájuk csatlakozva kisebb-nagyobb medencék, dombságok, sík vidékek teszik teljessé a felszíni formák kínálatát, és akkor még szó sem esett a felszín alatti világról, a karszthegységek kiterjedt barlangrendszereiről - köztük a Világörökséghez tartozó Aggteleki-karszt barlangjairól. De a Világörökséghez tartozik a régióból Tokaj-Hegyalja és Hollókő is! A Mátrában találjuk hazánk két legmagasabb hegycsúcsát, a Kékestetőt (1014 m) és a Galyatetőt (964 m); a Zempléni-hegységben, a szlovák határ mentén pedig a 893 m magas Nagy-Milicet, amely évtizedeken át volt az Országos Kék Túra végpontja. (A környék egy része magántulajdonba került, ezért a túraútvonal hivatalos kiinduló pontját a közeli Hollóháza központjába helyezték át.)

A természeti értékek gazdagságát jelzi, hogy három nemzeti park (az Aggteleki, a Bükki és a Duna-Ipoly menti), számos természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet hivatott a ritka növények és állatok élőhelyeinek megóvására.
A nagyobb folyók - a Tisza, a Bodrog és a Hernád - hajózásra, vízi sportokra alkalmasak, s kedvelt helyeik a horgászoknak, akik több természetes és mesterséges tó partján is hódolhatnak szenvedélyüknek ezen a vidéken.

A folyó- és patakvölgyekkel szabdalt vidék egyben az ország tüdeje is, hiszen az erdősültség jóval meghaladja a hazai átlagot, a Gyöngyös-Heves-vidék és a Borsod-Zempléni-síkvidék területeit kivéve mindenfelé legalább annak a duplája. A szántóföldi művelés emiatt kevésbé jelentős, de jó minőségű öntéstalajok is találhatók a mélyebben fekvő részeken. A hegyvidéken a korábbi évtizedekben sokfelé adott megélhetést a bányászat (barnaszén, bazalt, andezit, mészkő, vasérc), ez azonban napjainkra visszaszorult. Az erdő-, a vad- és a rétgazdálkodás még őrzi korábbi jelentőségét, s mellettük mind fontosabb az idegenforgalom - a lovaglástól a gyógyfürdők látogatásáig, a horgászattól a borturizmusig. Hisz ne feledjük: Magyarország egyik legjelentősebb borvidékén járunk! Tokaj-Hegyalja, Eger és Gyöngyös környéke híres borait mindenki ismeri, de Bükkalja boros gazdái is igyekeznek mindinkább felzárkózni nagyobb hagyományokkal rendelkező szomszédaikhoz.

Közép-Dunántúl:


A térképen ezt a hol szelíd, hol inkább vadregényes, változatos és szemet gyönyörködtető, Duna szegélyezte tájat Budapesttől nyugatra, a Balatontól pedig északra, északkeletre kell keresnünk. Bizony könnyebb a hol kérdésére válaszolni, mint a milyenre... Mert sok színes, csillogó darabból összerakott mozaikkép tarkaságával találkozunk itt, ahol saját arca, egyéni íze van mindegyik településnek, kistájnak. Ám a részeket egységbe forrasztja a közös kultúra és tradíció, valami "pannon lelkület". Vagy tán még régebbi az összetartozás? Vértesszőlősi emberelődünk, a táj első ismert lakója aligha véletlenül választotta a Tatai-medence hévizes forrásainak enyhet adó környékét.

Kevés helyütt él együtt ilyen harmóniában ember és természet, ahol a kövek, a fák és az ember ugyanazt mondják a múltról. Az itt megtelepedett ember megélhetésének forrása a Balaton-felvidéken inkább a szőlő- és földművelés, a Bakonyban az állattenyésztés, a fafeldolgozás, az erdőművelés, a Kisalföld felé nyúló részeken pedig a szántóföld, a malomipar és a kereskedelem volt. A XIII. században sorra épültek a Vértes és a Bakony részben főúri, részben királyi várai. A hegységek kitűnő vadászterületein gyakran időztek középkori királyaink, így Mátyás is - Vörösmarty a Szép Ilonkában meg is örökítette őt. E várak - folyamatos csatározások színtereiként - alkották később a végvárrendszer láncolatát.

A török hódoltság mindent elpusztító másfél évszázada után, ahogy az ország más területeire, ide is telepeseket hoztak. Kultúrájuk beépült az itt élők mindennapjaiba, e folyamatnak köszönhető például az ipar fejlődése is. Bányák nyíltak, papír- és üveggyárak, nyomdák, dohány- és húsüzemek, kerámiaműhelyek jöttek létre, olyan nagynevű cégek elődei, mint a herendi porcelángyár, az ajkai üveggyár, a pápai húscéh. Magyar főúri családok megrendelésére neves hazai és külföldi építészek templomokat, kastélyokat építettek. Iskolákat alapítottak, így lett a régió szellemi központja Veszprém és Pápa. A második világháború után a német ajkú lakosság kitelepítése okozott megpróbáltatást.

Ez a táj a kultúrák keveredésének tégelye volt és az ma is: tucatnyi országból jönnek visszatérő vendégek a veszprémi Dalosfesztiválokra, a pápai Barokk Napokra, a herendi Porcelániumba, a Velencei-tavi evezős versenyekre, a sümegi Várjátékokra, a magyarpolányi Passióra, a székesfehérvári Királyi Napok Fesztiválra és a hagyományos, martonvásári Beethoven-hangversenyekre.

Nyugat-Dunántúl:


Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, noha az utóbbi egy részét "elhódította" a Balaton vonzása.

A régióban ma is fontos szerepet játszanak a folyók, tavak, a turizmus fontos bázisai. A Fertő-tó, a Mosoni-Duna, a Duna, a Rába, a Mura és a Zala a vízi sportoknak szinte minden lehetőségével rendelkezik, az itt kikapcsolódást keresőnek pihentető társa lehet a horgászat is. A nagyobb folyókon kívül az elmúlt 20-30 évben létrehozott mesterséges tavak is kellően vadregényesek, mára szemet gyönyörködtetően "elvadultak", és remek adottságokkal hívogatják a vendégeket.

A föld mélyének páratlan kincse a bőséges termálvíz-adottság: a vállalkozó kedv a fürdők sokaságát hozta és hozza létre napjainkban is (Csorna, Kapuvár, Balf, Bük, Zalakaros, Lenti).

A nyugati országhatár közeli vidék - nagy része egykor őrvidék - mindig is erdős volt. A vadászat, az ősi szenvedély ma is népszerű, a régió erdeiben a sok apróvad mellett gímszarvasok élnek, gyarapszik a vaddisznó-állomány.

A régió vonzó lehetőségeket kínál azoknak, akik többre becsülik két (bakancsos) lábukat az autónál, repülőnél, lónál, hintónál. A gyalogtúrák útvonalai behálózzák a nyugat-pannon táj legszebb hajlatait, dombjait, erdőit. A Világörökséghez tartozó Fertő-tó és a Hanság nemzeti parkja osztrák területeket is magába foglal. Új kezdeményezésnek számítanak a közelmúltban létrejött, több országot érintő ún. natúrparkok. Az egyik - Írott-kő Natúrpark néven - a Kőszegi-hegység és az osztrák Geschriebenstein területét, a Hármashatár Natúrpark pedig az Őrséget, Vendvidéket, Zala megye nyugati részét, a Kerka mentét, a burgenlandi Raab Naturparkot, és a Mura-vidéki Gorickót foglalja magában.

A térség provinciája volt a Római Birodalomnak, az ún. Borostyánkő út Rédicstől Zalalövőn, Szombathelyen, Kőszegen és Sopronon is túl vezetett. Nyomvonalán számtalan folyóátkelő, pihenőhely, település jött létre. Az egykori építmények feltárt maradványai láthatók többek között Zalalövőn, Szombathelyen és Sopronban.

Közel Bécshez, az egykori monarchia központjához, szívesen telepedtek meg az ország egykori elitjéhez tartozó főúri családok, a Széchenyiek, a Batthyányak, az Esterházyak és mások. Ennek köszönhetően büszkélkedhet e vidék ma olyan gyönyörű kastélyokkal, mint a fertődi, a nagycenki, a sárvári, a körmendi, az egervári vagy a zalacsányi. A múlt egyházművészeti, építészeti emlékei közül különösen szép és értékes a román kori jáki templom, a Világörökség részeként is számon tartott pannonhalmi apátság és bazilika, a XIII. századi kallósdi kerektemplom.

Az itt élő ember mindig kedvelte, sokra becsülte a szőlő levét, mindent meg is tett érte, hogy legyen belőle elég. A borturizmus mellett a falusi turizmus kapott lendületet az utóbbi időben: tömegesen újítják fel a még megmaradt öreg parasztportákat, teszik alkalmassá az ideális vendégfogadásra.

Tisza-tó:


A Tisza-tó (a Kiskörei-tározó) a Tisza folyó második vízlépcsője, melyet 1973-ban helyeztek üzembe. A tározó területe 127 négyzetkilométer, hosszúsága 27 kilométer, az itt található szigetek összterülete 43 négyzetkilométer, a meder közepes vízmélysége 1,3 méter, a maximális vízmélysége 17 méter. A Tisza hossza a tározóban 33,6 kilométer.



A Tisza-tó hamar népszerűvé vált, és egyre látogatottabbak lettek a régió települései. Mivel több tájegység, és négy megye (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar) találkozásánál alakult ki a tó, a régióban - a horgászatra, fürdőzésre, vízisportokra alkalmas helyek mellett - találunk csendes falvakat, műemlékekben gazdag településeket, ellátogathatunk a Jászaságba, a Nagykunságba, megismerhetjük a Hortobágyot, a Dél-borsodi- és a Hevesi-síkságot...

A Tisza-tó napjainkban kedvelt úti célja a horgászoknak, a vízi sportok szerelmeseinek, kiváló kirándulóhely gyermekes családoknak is.
A szerencsés vízrajzi adottságoknak köszönhetően egymást nem zavarva, egy időben is jól megfér egymás mellett a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász, valamint a növény- és állatvilágot tanulmányozó tudós és természetbarát. Izgalmas, evezős vízi túrák tehetők, s megengedett a benzinüzemű motorcsónak használata.

Kerékpárral ugyancsak körbejárható a tó, érdemes is ilyen kalandokra vállalkozni. Változatos lehetőségekkel és programokkal várják itt mindig a vendéget.