joomla templates
febr.04

Spanyolország

 


Időzóna: GMT+1
Főváros: Madrid
Terület: 504.782 km2
Népesség: 39.996.671 fő
Népsűrűség: 78 fő/km2
Népcsoportok: spanyol (73%), katalán (16%), galíciai (6%), baszk (1,5%)
Közigazgatási beosztás: 17 autonóm körzet
Országhívószám: 34
Fekvés: Délnyugat-Európa, a Biscay-öböl, a Földközi-tenger, az Észak-Atlanti-óceán és a Pireneusok határolják, Franciaországtól dél-nyugatra fekszik.
Autójelzés: E
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: spanyol
Beszélt idegen nyelvek: katalán, galíciai, baszk
Vallások: katolikus (99%)
Hivatalos pénz: 1 Euro= 100 cent
Legfontosabb iparágak: vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, hajógyártás, kénsavgyártás, egyéb vegyipar, kőolaj-finomítás, cementgyártás, textil-, bor-, cipő-, élelmiszer-, fa- és papíripar.
Vasúthálózat hossza: 13.950 km
Úthálózat hossza: 346.858 km

Bevezető: 

Spanyolország a művészetek, a kultúra, a zene, az építészet, a bikaviadalok és az óriási fiesták hazája. Európaiak millióit vonzza a remek klíma és a sok látnivaló.

Környezet, éghajlat: 

Spanyolország az Ibériai-félszigeten fekszik, Portugália és Franciaország határolja. A táj sok változatosságot mutat, találunk sivatagot, mocsarakat, óriási hegyeket, nagy folyókat, termékeny síkságokat. Az éghajlat kellemes, a legmelegebb júliusban és augusztusban van, bár ilyenkor a forróság - főleg a nagyvárosokban - elviselhetetlen. A tél nagyon csapadékos, az északi területeken eső, a hegyekben nagy mennyiségű hó hullik ilyenkor. Minden tájegységnek megvannak a maga sajátosságai, amelyek meghatározzák, hogy mikor utazzunk. Ha Galíciába, Baszkföldre, vagy a Pireneusokba szeretnénk utazni, akkor a nyár a legideálisabb. Andalúzia tavasszal, a belső területek ősszel a legszebbek.

Történelem: 

Az Európa és Afrika közötti keresztúton fekvő Ibériai-félsziget mindig célpontja volt a hódító törzseknek és civilizációknak. I.e. a 3. században érkeztek ide a rómaiak, de két évszázadig tartott a félsziget leigázása. Fokozatosan elfogadták a római törvényeket, nyelvet és szokásokat. 409-ben a római Hispániát elfoglalták a germán törzsek és 419-re létrehozták a vizigót királyságot. A vizigótok uralták a királyságot 711-ig, amikor a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és megverték Rodericket, az utolsó gót királyt.
714-re a muzulmán seregek elfoglalták a teljes félszigetet, kivéve Észak-Spanyolország hegyi térségeit. Dél-Spanyolország muzulmán uralma (amelyet a spanyolok Al-Andalusnak neveznek) majdnem 800 éven át tartott. Ezen időszak alatt virágzottak a művészetek és a tudományok, új terményeket és mezőgazdasági technológiákat vezettek be. Palotákat, mecseteket, iskolákat, nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongaban, Észak-Spanyolországban egy kis sereg a vizigót király, Pelayo vezetésével először mért csapást a muzulmánokra. Szimbolikusan ez a csata jelezte a Reconquista kezdetét, Spanyolország keresztények általi visszahódítását.
 
A 13. század végére Castilla és Aragon tartományok a keresztény Spanyolország két főbb hatalmasságaként emelkedtek ki, és 1469-ben ezt a két királyságot egyesítette Izabelnek, Castilla hercegnőjének Fernandóval, az aragon trónörökössel kötött házassága. Katolikus főnemesekként egyesítették az egész Spanyolországot és lefektették az aranykor alapjait. 1478-ban létrehozták a hírhedt, kegyetlen spanyol inkvizíciót, több ezer zsidót és más nem-keresztényt kiűzve és kivégezve. 1482-ben elfoglalták Grenadát és 10 évvel később az utolsó muzulmán király is megadta magát, a Reconquista már nagyon várt végét jelezve.
 
Az Újvilágban Spanyolország hatalmas birodalommá fejlődött Kolumbusz 1492-es nagy fölfedezését követően. Arany és ezüst áramlott a spanyol államkincstárba Mexikóból és Peruból, mivel a gyarmatosítók területeket foglaltak el Kubától kezdve Bolíviáig. Spanyolország monopol kereskedelmet folytatott ezekkel az új gyarmatokkal és a föld egyik legnagyobb hatalmává nőtte ki magát. Ez a protekcionizmus viszont hátráltatta a gyarmatok fejlődését, és több, nagyon költséges háborút viseltek Angliával, Franciaországgal és Hollandiával is.
 
Amikor XVI. Lajos a guillotin alatt végezte 1793-ban, Spanyolország háborút indított az új Francia Köztársaság ellen, de vereséget szenvedett. 1808-ban Napóleon csapatai behatoltak Spanyolországba és a spanyol korona kezdte elveszteni hatalmát a gyarmatok felett. Egy madridi felkeléssel kezdve a spanyol nép fellázadt a franciák ellen és öt éves függetlenségi harcot vívott. 1813-ban a francia erőket végül kiűzték és 1814-ben VII. Fernando újból a trónra került. Fernando ezt követő 20 éves uralma rettenetes reklám volt a monarchia számára. Ez idő alatt visszaállították az inkvizíciót, bebörtönözték a liberális és alkotmányos elveket vallókat, a szólásszabadságot megszüntették. Spanyolország súlyos gazdasági válságba került, az amerikai kolóniák pedig kiharcolták a függetlenségüket.
 
Az 1898-as katasztrofális spanyol-amerikai háború jelezte a spanyol birodalom végét. Spanyolország vereséget szenvedett az USA-val szemben egy sor, egyoldalú tengeri ütközetben, amely Spanyolország utolsó tengerentúli birtokainak (Kuba, Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek) elvesztését jelentette. 1923-ban a polgárháború kitörésének határán Miguel Primo de Rivera katonai diktátornak kiáltotta ki önmagát, és 1930-ig uralkodott. 1931-ben XIII. Alfonso elmenekült az országból és kikiáltották a Második Köztársaságot, de az hamarosan a belső konfliktusok áldozata lett. Az 1936-os választások idején az ország két részre szakadt a republikánus kormánnyal és támogatóival egyfelől (egy kényelmetlen szövetségként a kommunistákkal, szocialistákkal és anarchistákkal, akik a demokráciát, egy polgári társadalmat és az egyház csökkentett szerepét támogatták) és másfelől az ellenzéki nacionalistákkal (a hadsereg jobboldali szárnya, az egyház, a monarchia és a fasiszta Falangista pártot).
 
1936 júliusában a republikánus tisztek által elkövetett merénylet az ellenzéki vezető, José Calvo Sotelo ellen felmentést adott a hadseregnek arra, hogy megdönthesse a kormányt. Az ezt követő polgárháborúban (1936-39) a nacionalisták átfogó katonai és pénzügyi segítséget kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, miközben a megválasztott republikánus kormány csak Oroszországtól és kisebb mértékben a Nemzetközi Brigádoktól kapott segítséget, amely értelmiségekből, művészekből, írókból és politikailag elkötelezett személyekből állt. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország visszautasította, hogy segítséget nyújtson a republikánusok számára.
 
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, amelyben több, mint 35.000 spanyol halt meg. A háború befejezése után republikánusokat végeztek ki, börtönöztek be vagy kényszerítettek száműzetésbe. Franco 35 éven át tartó diktatúrája a gazdasági blokádok következtében elszigetelte Spanyolországot, kizárta a NATO-ból és az ENSZ-ből, illetve tönkre tette a gazdasági recesszió is. Csak az 1950-es évek elején következett be változás, amikor a turizmus növekedése és az USA-val kötött szerződés biztosított pénzügyi eszközöket ahhoz, hogy az ország kezdjen kilábalni. Az 1970-es évekre Spanyolország Európa leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált.
 
Franco 1975-ben halt meg, ám előtte utódjának nevezte ki Juan Carlost, XIII. Alfonso unokáját. Juan Carlos trónra kerülésével Spanyolország átlépett a diktatúrából a demokráciába. 1977-ben megtartották az első választásokat, 1978-ban felvázolták az új alkotmány. Egy 1981-ben bekövetkezett, meghiúsult katonai puccs pedig már azt jelezte, hogy a történelem kerekét nem lehet megállítani, visszatekerni. 1982-ben Spanyolország végleg szakított a múlttal, ugyanis nagy többséggel szocialista kormányra szavazott. Azóta a belpolitika egyetlen nagyobb gondja az ETA szeparatista militáns csoport szervezte terrorista akciók, ők egy független Baszk hazáért küzdenek. A terrorista tevékenység 30 éve alatt az ETA 800 embert ölt meg, 1998 szeptemberében pedig tűzszünetet hirdetett meg.
 
1986-ban Spanyolország belépett az EGK-ba és 1992-ben azzal jelezte visszatérését "Európába", hogy Barcelona adott otthont az Olimpiai Játékoknak, Sevilla pedig az Expo 92 rendezvénynek. Madridot Európa kulturális fővárosává tették. 1996-ban a spanyolok egy konzervatív pártra szavaztak a személytelen José Maria Aznar vezetésével, aki Elton John rajongó, és egy korábban adóellenőrként dolgozó ember fia. Azonban a konzervatívak nem tudták megnyerni az átfogó többséget és csak hónapokig tartó tárgyalások után sikerült szövetséget kötni a mérsékelt baszk, katalán és kanári-szigeteki nacionalistákkal.

Látnivalók:

Madrid


Madrid kedvezőtlen fekvése és kevés látnivalója miatt nem annyira látogatott város, mint például Barcelona, de ha Spanyolországban járunk, mi azért ne hagyjuk ki a főváros felkeresését! Madrid leghíresebb látnivalója a Museo del Prado, a világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, ahol a 15. és 19. század közötti európai festészet remekművei találhatók, köztük, Goya és Velázquez festményei. A múzeum mellett található a Real Jardin Botanico, ahol kipihentjük a múzeumlátogatás fáradalmait. Madridban van a világ legnagyobb bikaviadal arénája, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, ahol remek bikaviadalokat láthatunk. Ha kevésbé véres összecsapást akarunk látni, menjünk el a Real Madrid vagy az Athletico Madrid meccsére. Ne hagyjuk ki vasárnap reggel az El Rastro piac felkeresését sem, ez ugyanis a világ legnagyobb bolhapiaca. A madridi éjszaka központja a Malasana negyed, azon belül is a Plaza del Dos de Mayo.

Barcelona


Az emberek nagy része, ha életében először jár Spanyolországban, Barcelonát mindenképpen felkeresi. A város annyi látnivalót tartogat, hogy több hetes itt tartózkodás is kevés ahhoz, hogy mindent megnézzünk. Semmiképpen ne hagyjuk ki a Picasso Múzeumot, Gaudi fantáziaországát, a Parc Güellt, a gótikus székesegyházat, a piacokat és az FC Barcelona Stadionját.

Toledo


Toledo Spanyolország leggyönyörűbb városa, a Tajo folyó feletti sziklán fekszik. Csodás galériák, templomok és kastélyok várják a látogatókat. Legjelentősebb épülete az Alcázar és a székesegyház, melynek ablakait El Greco, Goya és Velázquez festette.

Granada


Granada építészetében a muzulmán uralomból származó emlékek a meghatározók. Leghíresebb az Alhambra, amely egyszerűen lélegzetelállító, leírni is lehetetlenség. Az Alcazaba az Alhambra erődítménye, tornyaiból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Generalife a szultánok nyári palotája volt, kertje meseszép. A városban még érdemes megnézni a Régészeti Múzeumot, az arab fürdőket, és a cigányok barlangját, a Sacromontét.

Baleár-szigetek


A Baleár-szigetek 4 szigetből áll: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera. A szigetcsoport gyönyörű tengerpartjairól híres.

Gasztronómia: 

A leghíresebb spanyol ételek a paella, a gazpacho és a chorizo, de nem fogunk csalódni, ha valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstolunk meg. Az étkezési időpontok jelentősen eltérnek az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak.

Ünnepek, rendezvények:

Spanyolország minden városa évi 2-3 nagy fesztivált is rendez, de ezek közül is kiemelkedik a La Tamborrada San Sebastiánban. A karneváli szezon legőrültebb buliját Sitgesben tartják. Valenciában, márciusban ünneplik a Las Fallast, amikor is egy héten keresztül táncolnak, esznek-isznak, és gyönyörködnek az elsőrangú tűzijátékban. Április Sevilla hónapja, ilyenkor tartják a Semana Santát, a Húsvétot megelőző szent hetet és a Feria de Agril ünnepét. Az őrültségre vágyóknak és kalandoroknak két egyedülálló eseményt kínál Spanyolország. Augusztus utolsó szerdáján rendezik Bunol városában a La Tomatina fesztivált, melyen a résztvevők paradicsommal dobálják egymást, óriási buli, de a szemünkre vigyázzunk! Aki még ennél is veszélyesebbre vágyik, az utazzon el júliusban Pamplonába, a Sanferminesre, a híres bikafuttatásra. Itt mindig tartsuk szem előtt, hogy a bika erősebb, mint az ember.

Magyarország helyi képviselete:

Madrid Nagykövetség 
Cím: C/Angel de Diego Roldan 21. 
28016 Madrid 
Előhívó: (34)(91) 
Telefon: 413-70-11, 413-70-99, 413-41-37 
Ügyelet: Mobil: 619-22-19-29
Fax: 413-41-38 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  
Honlap: www.embajada-hungria.org 
www.spanyol.com
Barcelona Főkonzulátus 
Cím: Avda Diagonal 477 Planta 19.B. 
08036 Barcelona 
Előhívó: (34)(93) 
Telefon: 405-19-50, 405-33-62, 405-34-53 
Ügyelet: Mobil:629-745-593
Fax: 419-46-08 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség 
Cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 11/b. 
Telefon: 342-9992, 342-9993, 351-1832 
Fax: 351-0572 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.