joomla templates
febr.04

Svájc

 


Fővárosa: Bern
Európa földrajzilag legegységesebb országa az Alpok lélegzetelállító csúcsai között fekvő Svájc. Ezen a végtelenül szép vidéken, a gazdagság, a luxus, a pénz, no és a híres svájci pedantéria, pontosság, tisztaság érzôdik mindenütt. Nem csoda, hogy meglehetősen drága. Olyannyira, hogy még a svájci átlagember is igen takarékos, mindamellett, hogy a világ egyik legdolgosabb népe lakja e vidéket. Azt szokták mondani, hogy a kicsi, de erős nemzet történelme a túlélés művészetének krónikája, hiszen megfordult ugyan jó néhány hódító e vidéken, de egyik sem bírta legyűrni a svájciakat, amely ma is legendásan híres a szabadságszeretetéről. Pedig különböző népek lakják, s mind, mind a rájellemző világot alakította ki maga körül. Északon a németek még pedánsabbak, mint a határ túloldalán, nyugaton a könnyed franciák élnek, délen pedig a pálmafák és a pergő olasz nyelv jelzi Itália közelségét. A délkeleti részben pedig még ma is az ősi rétorománt használják.
 
A turizmusnak az angolok fedezték fel a csodaszép országot, akik nyaralni jöttek az Alpok bájos falvaiba, a zöldellő rétekre, s csak később alakultak ki a fantasztikus síközpontok a Jungfrau környékén. St. Moritz nevét ma is áhitattal ejtik ki a téli sportok és a luxus szerelmesei. Arisztokraták, pénzmágnások, a csilllogás világa ez. 
Svájc festői falvai, történelmi hangulatú városai valóban minden évszakban vonzzák a turistákat. Még Baden, a fürdőváros is a középkorba repíti vissza a látogatót, Bázel lenyűgöző régi épületei, a műemlékek sokasága méltóságot, sajátos bájt kölcsönöz az évszázados városnak. Zürichben a Grossmünster ikertornyai, Luzern 14. századi fahídja idézi meg a múltat. És kevés szebb látvány van, amint az Alpok völgyeiben szaladó folyók szikrázó vízű tavakká duzzadnak, hogy olyan városok telepedjenek meg partján, mint Genf. A tó vizéből a magasba lövellő vízsugár, a Jet d'Eau már messziról látszik nyáron. De hasonlóan felejthetetlen élményt jelent a Lago Maggiore partján Locarno, vagy távolabb a napsütéses, vidám Lugano.
 
Az Európa szívében fekvő kis ország látogatói minden bizonnyal csupa nagyszerű dolgot találnak itt: lélegzetelállítóan szép hegyeket, a világ legelőkelőbb és legtöbb luxussal ellátott szállodáit, páratlan téli üdülőhelyeket, világszerte irigyelt közlekedési hálózatot, meseszép falvakat és városokat. Svájc számtalan látnivalója közül azonban szinte valamennyi drága.
 
Viszont ha figyelembe vesszük a kiszolgálás és a szálláshelyek színvonalát, a finom ételeket, a síliftek és kabinos felvonók nagyfokú biztonságosságát, a hegyoldalak jól karbantartott ösvényeit, a svájci síiskolák elismerten magas színvonalát, a hegyi falvak egyedülállóan bájos voltát, valamint a tóparti városok elbűvölő eleganciáját, semmi kétségünk nem maradhat afelől, hogy Svájcba a magasabb árak ellenére is érdemes elutazni.
Európa közepén helyezkedik el, Franciaországgal, Lichtensteinnel, Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal határos. Földrajzi értelemben három részre tagozódik: a keleti és délkeleti részen az Alpok térségére, északnyugati részén a Jura hegységre, valamint az ország középső részén elterülő síkságra, ahol a svájciak nagyobb része él. A népesség többsége a nagyvárosokban, Zürichben, Bernben, Baselben, Lausanneban és Genfben él. Az ország 5%-át tavak borítják. Legmagasabb pontja a Dufour 4634 méter magassággal.
 
A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) tengeri kijárattal nem rendelkező ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.

Földrajz

Domborzat: Az ország domborzatilag tagolt.
Három nagyobb tájegységre osztható:

Alpok

Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4 634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t.

Jura-hegység:

A hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.

Svájci-medence:

A Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

Vízrajz: 

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.

Éghajlat: 

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

Növény- és állatvilág: 

Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő. Legismertebb kutyafajtái pedig a bernáthegyi (németül: Bernhardiener) és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000 méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat, a síturizmus épül.

Környezetvédelem: 

A mai svájci emberek nagyon vigyáznak környezetük tisztaságára. A hulladékgyűjtést és a saját környezetének rendbentartását a lakosság nagy rész fontos személyes kötelességnek tekinti.

Történelem: 

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.
 
A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók – a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek – eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.
Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6–9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.
A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.
A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.
Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.
Államszervezet: Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már föderáció.
 

Legnépesebb települések:

A gyógyszergyártás központja: Bázel (Basel)
A gépgyártás székhelye: Zürich (Cürih)
Nemzetközi szervezetek székhelye: Genf
Nyelvi összetétel, vallási összetétel: Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.
 
Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans (rétoromán), amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban úgy a dialektusok mint a Hochdeutsch svájci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.
A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a (lásd még: Református egyházak, Kálvin, kálvinizmus, Ulrich Zwingli). A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és az ortodox felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.
Gazdaság

Általános adatok:

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (vásárlóerő-paritáson számolva) 2005-ben 32 300 dollár volt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság:

A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés miatt a szarvasmarha-tenyésztés van túlsúlyban. A szarvasmarha-tenyésztés a havasi(hegyi)réteken és legelőkön terjedt el. A növénytermesztés számára alkalmas legtermékenyebb talajok a Svájci-fennsíkon vannak. Főleg gabonaféléket(buzát,árpát),burgonyát és cukorrépát termesztenek. Az európai államok között Svájc a gyumölcstermesztésben tűnik ki.

Ipar:

A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.

Kereskedelem: 

Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Basel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.
Svájc továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.
Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

Külkereskedelem:

Svájc sikeres kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a világ számos országával. Az ország GDP-jének több mint fele a külkereskedelemből származik.

Legfontosabb exportcikkek: 

Gépek, gyógyszerészeti termékek, órák, ékszerek, meződazdasági termékek
Legjelentősebb importőr partnerei (2004): Németország 20%, Egyesült Államok 9,1%, Franciaország 9,1%, Olaszország 8,8%, Egyesült Királyság 4,9%

Legfontosabb importtermékek:

Gépek, vegyipari termékek, járművek, mezőgazdasági termékek, textília
Legjelentősebb exportőr partnerei (2004): Németország 29%, Olaszország 11,8%, Franciaország 11,1%, Egyesült Államok 7,6%, Ausztria 4,5%, Egyesült Királyság 4,5%, Hollandia 4,3%
Kultúra

Oktatási rendszer: 

Svájcban az oktatás másképp működik, mint nálunk. Ott van egy előiskola, ami képességektől függően 2 vagy 3 évig tart. Ezt követi az álltalános iskola, ami 10 évig tart, majd a középiskola. A gimnázium 5 évig tart. Nincs minden városban gimnázium. Egy városban van és az gyűjti össze a környező települések tanulóit. Ezért meglehetősen nagy létszámmal működnek a középiskolák.

Kulturális intézmények: 

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Sport:

Svájc több sportágban is jeleskedik, a téli sportoktól kezdve a teniszig vagy a vitorlázásig. Számos svájci sportoló a világ élvonalába tartozik: ilyen például a többszörös Grand Slam-győztes teniszező Roger Federer és Martina Hingis, a világbajnok műkorcsolyázó Stéphane Lambiel, vagy az olimpiai bajnok síugró Simon Ammann.
 

Ünnepek:

 
Január 1. Újév napja
Január 2. Szent Berchtold napja (elsősorban a gyerekek körében számít ünnepnek, Jura kantonban hivatalos munkaszüneti nap)
Január 6. A Háromkirályok ünnepe – Vízkereszt (Schwyz, Ticino, Uri kantonokban és Graubünden egyes részein)
Karnevál (Fasnacht) – általában a húshagyókeddet megelőző vagy az azt követő hétfő (elsősorban Basel városában, valamint Luzern, Glarus, Schwyz, Solothurn és Zürich kantonokban)
Március 19. (2008-ban március 15.) Szent József napja (Luzern, Nidwalden, Schwyz, Ticino, Uri, Valais kantonokban, valamint Graubünden és Solothurn egyes részein)
Nagypéntek (2008-ban március 21.) – mindenütt munkaszüneti nap, kivéve Ticino és Valais kantonokat
Húsvétvasárnap (2008-ban március 23.)
Húsvéthétfő (2008-ban március 24.) – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
Sächseleuten (április 3. hétfője) – télbúcsúztató ünnep, 3 napos utcai felvonulással, vendég-kantonnal, hétfő este "das Böög" (éghető anyagból készült hóember, benne kis petárdák) felgyújtásával ér végét. Minél rövidebb idő alatt robban fel, annál hamarabb jön a nyár. Csak Zürich kantonban munkaszüneti nap.
Május 1. A munka ünnepe – Majális (Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Fribourg, Jura, Schaffhausen, Ticino, Thurgau, Zürich)
Áldozócsütörtök – Jézus mennybemenetelének ünnepe (2008-ban május 1.)
Pünkösdvasárnap (2008-ban május 11.)
Pünkösdhétfő (2008-ban május 12.) – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
Úrnapja (2008-ban május 25.) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
Június 29. Szent Péter és Pál apostol napja (Ticino kanton, valamint Graubünden és Luzern egyes települései)
Augusztus 1. Az Örök Szövetség (Rütlischwur) napja, a Svájci Államszövetség megalapításának ünnepe (1291), Nemzeti Ünnep
Augusztus 15. Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
Bűnbánat és hálaadás napja (Dank-, Buß- und Bettag) (szeptember harmadik vasárnapja, az egész országban ünnep)
"Bűnbánó hétfő" (Bettagsmontag) – általában szeptember harmadik hétfője (Neuchatel, Vaud)
Szeptember 22. Szent Móric napja (Appenzell, Luzern és Solothurn egyes részein)
November 1. Mindenszentek ünnepe – a katolikus többségű kantonokban (Glarus, Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
Reformáció vasárnapja (az október 31-ét követő vasárnap, országos ünnep, főként a protestáns többségű kantonokban)
November 11. Szent Márton napja (Jura, Luzern, Schwyz és Solothurn bizonyos részein)
December 6. Szent Miklós ünnepe (nem hivatalos munkaszüneti nap, Biel városában a dec. 6-át követő kedden tartják)
December 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – a katolikus többségű kantonokban (Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Fribourg és Graubünden egyes részein
December 24. Szenteste
December 25. Karácsony napja
December 26. Karácsony másnapja, Szent István napja (kivéve Genf, Jura, Vaud, Valais kantonokat, valamint Aargau és Solothurn egyes részeit)