joomla templates
febr.04

Szlovénia

 


Kicsi ország sok-sok szépséggel. Röviden akár így is jellemezhetnénk Szlovéniát, amelyet északról a Karavankák és a Pohorje közel háromezer méter magas csipkés csúcsai határolnak. A hegyek ormán évszázados várak, a völgyekben pompás kastélyok mesélnek a gazdag történelmi múltról. A sziklák mélye káprázatos, mészkô és cseppkôbarlangok labiritusait rejti, a postojnai és a sklocjani az UNESCO védelme alatt áll. Innen, Lipicáról, Európa egyik leghíresebb lótenyészetébôl származik a fehér-szürke lipicai ló, melyet a kecses arabs és a mokány pireneusi lovak keresztezésével tenyésztettek ki több, mint 4oo éve.
 
Az Alpokból lezúdulô folyók kristálytiszta vízű festôi tavakat táplálnak, Ilyen a Bledi-tó is, melynek alján melegvízű források fakadnak, így nyáron 25 Celsius fokig melegszik a vize. De nemcsak ezért látogatják a turisták: a tó közepén lévô kicsiny szigeten áll a csodatévô madonnáról elkeresztelt bájos barokk templom. A Bohinji-tavat a Cavica folyó hatvan méter magasról lezúduló vize táplálja, s a tó partján álló Keresztelô Szent János templomban a 14. század óta fohászkodnak a hívek.
 
De bármíly festôiek az Alpok vonulatai, a völgyekben meghúzódó falvak, városok, sokan meg sem állnak, míg el nem érik az Adriai-tenger partját. A hegyek fenyveseit az Isztriai-félszigetre érve felváltják a nyúlánk ciprusok, az illatozó leánderek, s idôrôl idôre újult erôvel zendítenek rá énekükre a kabócák. A mélykéken csillogó Adria partján a velencei idôk emlékét örzô városok, mint Koper és Piran, valamint hangulatos halászfalvak várják a turistát. No és persze az Isztria egyik gyöngyszeme, a nemzetközi hírű gyógyüdülôhely Portorozs.
A 20.251 négyzetkilométer alapterületű ország nyugaton az olasz, északon az osztrák, észak-keleten a magyar, a fennmaradó részen pedig a horvát határtól övezve terül el. Magyarországgal 88 km hosszú a közös határszakasz. Szlovénia alpesi jellegű terület, földrajza változatos arculatú, főképp középhegységekből áll. Észak-nyugati sarkában tömörülnek az Alpokhoz tartozó magas hegységei, míg a Dráva folyótól délre egy nagyobb különálló középhegység, a Podgorje emelkedik. Szlovénia öt nagy tájegységre osztható: a fővárostól észak-nyugatra levő magas hegységek által körülvett rész a "Gorenjsko" (vagy Hegyvidék). A fővárostól és a Száva folyótól északra a Mura folyóig elterülő rész a "Stajersko", a Maribor és Ptuj közötti rész a "Drávai Mezőség", ettől észak-keletre terül el a "Slovenske gorice" vagy Szlovén-dombvidék, valamint a "Pomurje", vagyis a Mura folyó két partján elhelyezkedő Mura-vidék. Szlovénia éghajlatát szubalpin és alpesi klíma jellemzi. Hosszú, hideg és havas a tél, rövid és hűvös a nyár. Az ősz melegebb, kiegyensúlyozottabb, mint a tavasz. A hegyeket hosszú időn át borítja hótakaró, a magas hegységekben pedig egész éven át megmarad a hó. Az alig több mint 40 km-es Adriai tengerparton földközi-tengeri klíma érvényesül.

Látnivalók:

Bled:


Giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé. 

Bovec:


Az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus. 

Bohinj:


A Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják. 

Maribor-Pohorje:


Előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban. 

Kranjska Gora:


A legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát. 

Krvavec:


Legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók. 

Rogla: 


1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Földrajz:

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Vízrajz: 

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Éghajlat:

Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2 °C januárban és 21 °C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.
Növény- és állatvilág: Az Euro-turáni faunavidéken találkozik az a keleti sün és az európai sün. Itt él a vakond is. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisdedcickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barnamedve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó magasabb területeken a bakáni zerge.

Történelem:

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először Magyarország majd a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.
 
1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.
 
A középkorban az akkori szlovénségnek egyesek szerint negyede Magyarországon élt.
 
Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.
 
A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, melyet a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követ. Július 7-re elhallgatnak a fegyverek, véget ér a szlovéniai tíznapos háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1.-től az Európai Unió soros elnöke, elsőként tölti be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

Gazdaság: 

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

Népesség: 

A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek. 95 fő / km² népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő / km², Olaszország 195 fő / km²). A lakosság kb. 50%-a városlakó.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás:

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5% – 0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.
A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és olasz nyelv is hivatalos.
Lásd még: Muravidéki magyarok.

Vallás:

A szlovénok kb. fele tartozik és fele meg nem tartozik felekezethez. Adatok: római katolikus=47% , ortodox=1% , zsidó=1% , Muzulmán=1% , nem vallásos=50%

Kultúra:

Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matamatikus. Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.

Gasztronómia:

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok. A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász. Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyas-ételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olivaolajat. A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.